Tudja-e, hogy...

• Szeptember 5.

Lőrinc napja. Több tájegységen „ rontónap „-nak hívják. Pl.: belepisil a dinnyébe, vagyis ezután már ehetetlen lesz a dinnye.

• Szeptember 8.

Szűz Mária születésnapja, más néven Kisasszonynap.

Egyes megfigyelések szerint a költöző madarak útra kelésének kezdete, az őszi gabona vetésének első napja.

• Szeptember 29.

Szent Mihály napja. A túlvilágra költöző lelkek szentje.

• Október 15.

Szent Teréz napja. Sokfelé a szüret kezdetének napja.

• November 1 és 2.

Mindenszentek és Halottak napja.

E napokon mindenki elhunyt szeretteire emlékezik virággal, gyertyával.

• November 11.

Szent Márton napja. A néphagyomány szerint a gazdasági év lezárása.

Valós személy volt. Franciaországban püspökké szentelték, de nem akarta elfogadni, és a libák között elbújt, de azok a gágogással elárulták. Innen a Márton-napi lúd elnevezés. E napon hagyományosan libát esznek az emberek.

• November 19.

Árpádházi Szent Erzsébet ünnepe.

• November 25.

Szent Katalin ünnepe. A fuvarosok, kerékgyártók védőszentje. Megfigyelések szerint ha Katalin locsog ( enyhe idő ), akkor karácsony kopog ( fagyni fog ). Ha viszont Katalin kopog ( vagyis fagyos ), akkor a karácsony lesz enyhe.

• November 30.

Szent András napja. A hagyomány szerint átlósan ácsolt kereszten halt kereszthalált. Innen az andráskereszt elnevezés.

E napon kezdték a disznóvágásokat.

• Június első vasárnapja

Pedagógusnap.

• Június 8.

Medárd napja.

Ismert időjárást jósoló nap. Évszázados megfigyeléseken alapszik. Lényege, hogy ha Medárdkor esik az eső, akkor 40 napos esős, felhős időszak következik. Ha esőmentes, napos idő van, akkor 40 napos aszály jön.

• Június 24.

Szent Iván napja.

A nyári napforduló ünnepe. Kultikus tűzgyújtások ideje.

• Július 20.

Illés, ószövetségi próféta napja.

Évszázados megfigyelések szerint gyakoriak a viharok ezen a napon. „ Zörög Illés szekere „ szokták mondani, mikor mennydörög.

• Július 26.

Szent Anna napja, Szűz Mária édesanyjáé. Gyermekáldásért hozzá szoktak imádkozni a keresztény asszonyok.

• Augusztus 15.

Régi Mária ünnepünk,Nagyboldogasszony napja. Ezen a napon ünnepli az egyház Mária mennybemenetelét.

Szent István a halálos ágyán Szűz Mária oltalmába ajánlotta az országot. Ezért az elnevezés: Regnum Marianum, azaz Szűz Mária országa

• Augusztus 20.

Államalapító Szent István királyunk ünnepe. Mária Terézia tette ünneppé 1774-ben.

1818 óta körmeneteket tartanak a Szent jobb tiszteletére.

Az új kenyér ünnepe.

• Advent.

Az „ Adventus” latin eredetű szó, a jelentése: megérkezés, eljövetel. Az advent 4 hétig tart, a december 25-e előtti negyedik vasárnappal kezdődik. Ez az időszak felkészülés Jézus születésének ünnepére.

Az adventi koszorú készítése a múlt században terjedt el, de pogány kori gyökerei vannak. A téli napéjegyenlőség a fény újjászületésének ünnepe volt. A kerek forma a fény visszatérésére utal.

A mai hagyományok szerint fenyőgallyakból készül 4 db. gyertyával, ami az advent 4 hetét jelképezi. A katolikus egyháznál az uralkodó szín a zöld ( koszorú ), a gyertya pedig lila ( 3 db ) és rózsaszín ( 1 db ). A lila a bűnbánat liturgikus színe, míg az örömé a fehér. A lila és a fehér keveredése adja a rózsaszínt.

Az ajtóra erősített, gyertya nélküli koszorú a szíves vendégvárást jelképezi.

• December 6.

Miklós napja. Nálunk a Mikulás ünnepe. Szent Miklós püspök valós személy volt, a III. században élt. Sok legenda maradt fenn jótéteményeiről. A halászok, révészek, vízimolnárok védőszentje.

• December 13.

Luca napja. Neve a latin lux – fény - szóból ered, ugyanis a Gergely-féle naptárreform előtt az év legsötétebb napja volt. A világon számos néphagyomány terjedt el. Nálunk egy boszorkány ( rontó nőalak ) változata.

Legismertebb – még manapság is emlegetett – hagyomány a Luca-szék készítés. Ezen a napon kezdték el kifaragni, majd naponta egy-egy művelettel folytatni a munkát. Karácsony estére kellett befejezni, és az éjféli misén erre állva megláthatták a boszorkányokat.

De ismert a férfi neveket rejtő gombócfőzés is.

• Karácsony

A kereszténység jelentős ünnepe. December 24-e Szenteste, 25-e Jézus születésnapja, 26-a pedig az ünnep második napja.

A karácsonyfa állításnak is voltak már pogány hagyományai, de a mai un. hagyományos formát a XV. századtól datálják ( németalföld ). A lebontása január 6-án, Vízkeresztkor történik.

Az egyes országokban igen eltérő szokások alakultak ki az ünnep körül. ( ajándékozás, ételek, stb. )

• December 31.

Szilveszter a polgári év záró napja. Szent Szilveszter pápa ( IV: század ) ünnepe, az új év előestéje. Az e napi szokások célja a gonosz, rontó erők távoltartása a háztól ( zajkeltéssel ), és a következő esztendőre egészséget, bőséget varázsolni.

• Január 1.

Újév napja, a Gergely-féle naptárreform után vált szokássá. Sok babona és hiedelem kötődik ehhez a naphoz. ( pl. mit lehet enni, - tenni és mit nem. )

• Január 6.

Vízkereszt napja, a karácsonyi ünnepkör vége, a farsangi időszak kezdete. Ekkor bontjuk le a karácsonyfát.

• Február 2.

Gyertyaszentelő Boldogasszony napja. Ezen a napon szentelik a gyertyát a templomban. A megszentelt gyertya Krisztust jelképezi. A XII. századtól vált szokássá Európában.

Közismert időjárásjóslás kapcsolódik ehhez a naphoz. A medve, ha kijön a barlangból és árnyékot lát ( napsütés van ), akkor visszamegy, mert még hosszú lesz a tél. Ha viszont borús az idő, hamar jön a jobb idő.

• Február 19

Zsuzsanna napja. Ótestamentumi nőalak.

• Február 24.

Mátyás napja. Időjárást jósló nap. Ha hideg az idő, akkor Mátyás feltöri a jeget, de ha nem talál, akkor csinál. ( lehűl az idő )

• Farsang

A farsang hossza változik évről-évre, mert a zárónapja a húsvét időpontjához kötődik. Vízkereszttől a húsvétot megelőző 40 napos böjt kezdetéig, vagyis hamvazószerdáig tart.

A világ minden táján megünneplik a téltemetés, tavaszvárás jegyében.

• Március 8.

Nemzetközi Nőnap

Ennek a napnak a kialakulása a nők sok száz éve tartó harcában gyökerezik, melynek célja az egyenlő feltételek kivívása a férfiakkal szemben. Magyarországon először 1914. március 8-án ünnepelték meg ezt a napot.

• Március 15.

Nemzeti ünnep

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kezdete.

• Március 18-19-21.

Sándor, József, Benedek..” zsákban hozzák a meleget”

A néphit alapján az első meleget hozó napok. Vidéken a méheket ilyenkor szokták kiereszteni, és az első gólyák is várhatóak erre az időre.

Benedek napja ( március 21 ) Szent Benedek ünnepe, aki a bencés rendet alapította. Ez a nap a csillagászati tavasz kezdete is.

• Április 12.

Gyula napja. Ez az esztendő századik napja.

• Április 24.

Sárkányölő Szent György napja. A lovagok, katonák, vándorlegények védőszentje.

Az állatokat ezen a napon hajtották a legelőre, a juhászok kanászok munkába állásának a napja.

• Húsvét

A keresztény Húsvét a tavaszi napéjegyenlőséget ( március 21-e ) követő első holdtölte utáni vasárnapra esik. Mivel ez az idő minden évben máskorra esik, így a Húsvét „mozgó ünnep”.

Húsvétkor Jézus kereszthalálára és feltámadására emlékezünk. Az ünnepet megelőző 40 nap a nagyböjt, Jézus 40 napos pusztai böjtjének emlékére. Ez a testi és lelki megtisztulás időszaka.

A húsvétot megelőző vasárnap az un.” virágvasárnap” Jézus ekkor vonult be Jeruzsálembe és a nép pálmaágakat, virágokat szórt a lába elé.

Tanítványaival elköltötte „az utolsó vacsorát” , majd Júdás elárulta Őt a római katonáknak, akik elfogták. Mivel Jézus azt állította, hogy ő Isten fia, a nép elfordult tőle és istenkáromlással vádolták meg.

Poncius Pilátus, a római helytartó a népre bízta Jézus megítélését. A tömeg bűnösnek vallotta Jézust. Poncius Pilátus mosta kezeit, így jelezve, hogy nem az ő kezéhez tapad Jézus halála.

Töviskoszorúval a fején felvitették vele a keresztet a Golgota-hegyre, ahol is megfeszítették.

Nagypénteken halt kereszthalált.

Ez a nap a gyász, a bűnbánat napja a keresztények körében. A harangok is némák.

Nagyszombat: véget ér a 40 napos böjt. Víz- és tűzszentelés. Este körmenetet szoktak tartani.

Húsvét vasárnapja a kereszténység legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik. E napon már hajdanában sem végeztek munkát az emberek. Szokás még e napon az ételszentelés.

Húsvét hétfő a locsolkodás napja. Alapja a víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit, de mások bibliai eredetűnek vélik ezt a szokást.

• Pünkösd

A húsvétot követő 40-edik napot áldozócsütörtöknek hívják. Ez a nap Krisztus mennybemenetelének a napja.

A pünkösd mindig húsvét után az 50-dik napon van, vagyis ez is „ mozgó ünnep” .Ezt a napot tartják a keresztény egyház születésnapjának is.( az összegyűlt apostolokra leszállt a szentlélek.)

Ilyenkor ünneplik az ún. Florália ünnepet. Flóra a növények, a virágok istene, a termékenység, a nász szimbóluma. ( pl.: a jázmin, pünkösdi rózsa,)

• Május 1.

Májusfa állítás, mely eredete a Florália ünnepre vezethető vissza.

1890-óta munka ünnepe is. A nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt hivatalos állami szabadnap. Európában ekkor tartották az első munkásfelvonulást, ami hagyomány lett.

• Május első vasárnapja

Anyák napja

Magyarországon először 1925-ben ünnepelték

• Május 12-13-14.

Pongrác, Szervác, Bonifác. Az ún. fagyosszentek.

• Május 25.

Orbán napja. A szőlősgazdák, kocsmárosok, kádárok védőszentje. Még ekkor is lehetnek éjszakai fagyok.

• Május utolsó vasárnapja

Nemzetközi Gyermeknap

A Nemzetközi demokratikus Nőszövetség 1949-es határozata alapján 1950-től ünneplik a világ számos országában.